Négykor kelünk, mert nyaralunk. Orrba verő hét kilóméterrel nyitunk a türbéig. Csomagok nékül is szenvedős, kb. a 90% tekerhető. Nekünk. Ahogy egyre feljebb jutunk, úgy mutat egyre többet magából a hegy.
 |
| 11. nap Keringés karbantartás (Fotó: Őrsi Bálint) |
 |
| 11. nap Hegyoldal (Fotó: Pap Gábor) |
A gerinc észak-déli irányú, erősen kitett. Keleti oldalon a leszakadások, kőomlások nyomán hatalmas szakadékok, kőfolyások, és csipkézett falak találhatóak, míg a nyugati oldal meredek, de füves lejtőjű általában. Nagyobb része nehéz, de járható a gerincnek, viszont vannak omladékos, szakadékokkal szegélyezett szakaszok, ahol a mállóban lévő kövek miatt még a fogás is bizonytalan. Itt biztosítás nélkül minden bátorságunkra szükség van a tovább jutáshoz. Erről a türbénél egyenlőre csak sejtéseink vannak.
 |
| 11. nap Ali Abbaz Tomorri türbéje (Fotó: Pap Gábor) |
Mikor felérünk, szusszanunk egyet, fényképezünk, és eszünk, majd elrejtjük a bringákat a partizán bunkerben. A çuka partizan (főcsúcs) kb. 10 km-re van. Eleinte nyugodt kellemesen járható a gerinc, aztán fokozatosan bedurvul. Elébb csak egy morzsalékos meredek lejtővel, aztán egy csipkézett gerinccel, ahol még Bálint is cinkesnek érzi az áthaladást. Gondolkodunk, hogy mi legyen, aztán fogom magam, elrakom a fényképezőgépet tokostól a táskába, és így már sokkal könnyebb, nem kell állandóan a tokkal is küzdenem, szabad mindkét kezem.
 |
| 11. nap Tomor-gerinc (Fotó: Pap Gábor) |
 |
| 11. nap Itt még legyőztem magamat (Fotó: Őrsi Bálint) |
 |
| 11. nap Kitett gerinc (Fotó: Pap Gábor) |
Az első harmadon túljutottunk. A második nem annyira kitett, inkább a szövevényes fenyőerdő jelenti a kihívást. Alaposan összekaristol minket, mire átvergődünk rajta.
 |
| 11. nap Sziklák után szövevényes fenyves jött (Fotó: Pap Gábor) |
Leereszkedünk az alig 2000 méteren fekvő hágóbam elmellőzünk egy alvó pásztort birkáival, és nekiveselkedünk az utolsó harmadnak. Ez a szakasz a köves csúcsoké. Minden csúcs után van egy következő. Néhol elég nehezen járható, de elmegy, csak a főcsúcs nem akar közeledni.
 |
| 11. nap Újabb csúcsok a hágó után (Fotó: Őrsi Bálint) |
 |
| 11. nap Pihenő (Fotó: Pap Gábor) |
Egy helyen szép áttetsző ásványokat találunk, elrakunk 1-2 szép darabkát.
 |
| 11. nap Érdekes kristály az egyik csúcson (Fotó: Pap Gábor) |
Egy necces átkelés után már nagyon közel lehet a csúcs, mikor egy számomra áthatolhatatlan akadályba ütközünk. meredeken leszakadó nyereg, jobbról-balról mély szakadék, mozgó kövek, túloldalon cinkes feljutás. Vizünk, időnk bátorságom fogytán, teszek egy próbát, de végül hagyjuk.
 |
| 11. nap Talán a hátsó a főcsúcs (Fotó: Őrsi Bálint) |
 |
| 11. nap Innen nincs tovább (Fotó: Pap Gábor) |
Lehet pár órával korábban még ment volna, de nekem itt most ennyi. Csalódottan leülünk enni, és takarékosan inni. Nem lehet messze a csúcs. Jó lenne tudni, hogy a csehek merre jöttek itt el. Kettő felé visszaindulunk csendesen a már ismert úton. Tűz a nap, meg is kapott kissé, szomjazunk, víz pedig csak a bringáknál lesz legközelebb, addig meg még jó öt óra. Felhő érkezik, és bukik át a gerincen, átmenetileg enyhítve a meleget. A fenyves harmad után a csipkézett gerinc előtt leülünk gumicukrot enni a maradék pár korty vízzel. Alig megy le a cukor, pedig az energiára szükség van. Öt perc múlva már taplószáraz a szánk, de még kb. egy óra a Türbe. Most már sokkal könnyebben megy a bizonytalan szakasz is.
 |
| 11. nap Visszafelé már könnyebben ment az átkelés (Fotó: Őrsi Bálint) |
 |
| 11. nap Érkezés a türbéhez (Fotó: Pap Gábor) |
 |
| 11. nap A bunker bejárata (Fotó: Őrsi Bálint) |
A bunker jól temperálta vizünket, leülünk a délutáni napsütésben a türbe kerítésére és megiszunk helyből másfél litert fejenként. Ez volt eddig a legdurvább mászásom. Bár a célt nem sikerült teljesíteni, sokat tanultam, most már valószínűleg menne. Mégnézzük a türbe körüli áldozati maradványokat, és megpróbálok telefonálni. Térerő semmi, marad az otthoniaknak egy kis izgalom, mi megy megyünk vissza a tekkéhez.
 |
| 11. nap Áldozati kecske ... részlet (Fotó: Őrsi Bálint) |
 |
| 11. nap Lefelé könnyebb (Fotó: Őrsi Bálint) |
Lefelé is meredek az út, nem is értem egészen hogyan tekertünk föl reggel. Lent kikérdeznek minket mi volt, hogy volt. Egy újabb estét töltünk náluk. Sajátból elpusztítunk egy halkonzervet, meg egy tálca lokumot (ez utóbbit igazán kihagyhattuk volna), aztán kapunk krumplilevest. Érdekes, hogy itt nyers paradicsomot és hagymát adnak mellé.
"Bicaj" túra 12. nap
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése