A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Piva. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Piva. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. november 20., szombat

Balkán bicajtúra 2010. július 17. szombat 4. nap

Balkán bicajtúra. Harmadik nap


Durmitor-hegység átszelése


Piva-Durmitor nagyobb térképen való megjelenítése

Mai nap ugyan nem tekertünk sokat, de szintben, és látványban mindenképp a túra egyik csúcspontján vagyunk túl. Finoman szólva is szénné fotóztuk a tájat. Kezdődött az egész a reggeli felkeléssel a tározó mellett, százméteres sziklafalakkal, valószínűtlenül kék vízzel, majd folytatódott a híddal, és a fennsíkra kivezető sziklába vájt alagutakkal gazdagon megszórt szerpentinnel.

Reggel a Piva-tározónál (Fotó: Pap Gábor)


A Piva-tó plužinai ága (Fotó: Pap Gábor)


Elágazás a sziklába vájt alagútban (Fotó: Pap Gábor)


Piva-tó látképe. Alul a régi út (Fotó: Pap Gábor)

Ez utóbbi hagyhatott volna bennem kevesebb nyomot is, a fennsíkra már elég lepény voltam. Fent egy háznál végtag-kommunikációt alkalmazva (kézzel-lábbal) kértünk vizet, a „barátságtalan” gazda hideg kólával is megkínált mellé. A kávét már nem fogadtuk el.

Falu a fennsík szélén (Fotó: Őrsi Bálint)

Még a folyóvölgyből való kikecmergés során találkoztunk egy 50 év körüli holland kerekessel. Az út szélén ráérősen kereste a szép fényeket, fotózgatta virággal feldíszített kerékpárját. Látszott rajta, hogy élvezi az egész úton létet, és nincs hová sietnie. Egyfelé tartunk, csak mi igyekszünk, hogy még ma megmászhassuk a Bobotov Kukot. A fennsík óriási tebrei között átvágva belekezdtünk egy újabb már szelídebb, de szintén remekül aszfaltozott szerpentinezésbe a Sedlo felé.

Legelők között (Fotó: Pap Gábor

Eleinte még a bosnyák ország-csúcs, a Maglic tömbje foglalta le figyelmünket, majd a Durmitor barázdált, gyűrött, csipkézett ormai. A Prutas látványa külön kiemelkedő a csúcsok közül.

Barázdák (Fotó: Pap Gábor)

Két óra tájékára felkepesztettünk az 1900-as hágóba. Ház, fa sehol, néhány autón és kirándulón kívül csupán három pad várta az idelátogatókat. Az egyikhez lelakatoltuk a bringákat, ráhúztuk az esővédőt, és a hol napsütéses, hol felhős időben elindultunk a csúcs felé akkor, amikor mások már visszatérnek onnan.
Éles csúcsok, kőfolyások és hófoltok között három völgyön és ugyan ennyi nyergen át jutottunk fel a viszonylag könnyen megközelíthető csúcsra. Tériszonyosoknak nem ajánlanám a mászást, néhány kitett szakasz miatt, de mindenki másnak kötelező.


Sziklafal oldalában vezető ösvény (Fotó: Pap Gábor)

Hófolt a Zupci alatt (Fotó: Pap Gábor)
Šareni-nyereg (Fotó: Pap Gábor)
Ösvény a hófal mellett (Fotó: Pap Gábor)
Bobotov Kuk csúcsa (Fotó: Őrsi Bálint)

Az időjárással viszonylagos szerencsénk volt, szép felvételeket lehetett készíteni, de a csúcsdinnye elfogyasztása után hamar elhagytuk a csúcsot, mert már erősen dörgött az ég. A zuhé ez alkalommal máshol csapott le, helyette csodálatos délutáni fényeket kaptunk.

Sedlo (Fotó: Pap Gábor)
Kerékpárok a Sedloban (Fotó: Pap Gábor)

Visszatérve a Sedloba, a Holland ott üldögélt az egyik padon, és élvezte a látványt. Elhatározta, hogy itt alszik, és megvárja a napfelkeltét is. Mi is maradtunk volna, de vizünk elfogyott, forrás pedig csak lentebb fakad. Beszélgetés közben megjelent egy Lengyel társaság is, akikkel szintén szóba elegyedtünk. Útvonaluk megegyezett a mienkkel, csak ők autóval járták a vidéket. Elindultunk lefelé, és víztöltés után a fahatáron újabb giccses táborhelyre leltünk az út és a völgykatlan közötti kiszögellés személyében. A szabad és alatt alvás ezúttal elmaradt a sok csípős légy miatt, de így is megteszi.

Tábor a Stožina csúcs mellett (Fotó: Pap Gábor)


Továbi képek
Balkán bicajtúra. Ötödik nap

2010. november 19., péntek

Balkán bicajtúra 2010.07.16. péntek 3. nap


Drinától a Piváig


Dobrun-Piva nagyobb térképen való megjelenítése

Hatra húzom az ébresztőt, szemben a tavalyi 5:30-al. Reggelire teát is főzök, mégis már 7:45 kor nyeregben ülünk.

Reggel Dobrun mellett (Fotó: Pap Gábor)

Ezt a rendet néhány különleges alkalomtól eltekintve végig megtartjuk. Gyorsan legurulunk Višegradig, és alaposan körbefényképezzük a Drina fölött átívelő öreg-hidat, majd a folyó mentén fölfelé vesszük az irányt.

Višegrad (Fotó: Pap Gábor)


A Drina Višegradnál (Fotó: Pap Gábor)


A hidat 1571-ben Szokoli Mehmed budai pasa parancsára építették (Fotó: Pap Gábor)

Bálint nem említette, hogy ilyen „pocsék” összekötő szakaszt nézett ki mára. Alig néhányszáz méteres sziklafalak, rongyos 20-30 alagút, és viadukt, na meg ez a rézgáliccal agyonterhelt folyó… Csak lassan lehet haladni, a tátott száj jelentősen növeli a légellenállást, főleg, ha az már a földig ér.

Drina-völgy (Fotó: Pap Gábor)


Környező hegyek panorámája (Fotó: Pap Gábor)


Drina-völgye (Fotó: Pap Gábor)

Néhány golyó és repesz ütötte lyuk a táblákban és az aszfalton emlékeztetett minket a nem is oly régi háborúra.

A polgárháború alatt súlyos harcok dúltak erre (Fotó: Őrsi Bálint)

Goraždét déltájban érjük el. Megpihenünk kissé, majd már kevésbé emlékezetes tájon tekerünk Fočába, utolsó Boszniai Szerb városunkba.
Ideje volt már egy komolyabb ebédnek, így felkerestük az egyik kutyahús sütödét, melyet turista tán soha nem látogatott, és némi nyelvi nehézségek árán rendelünk magunknak Rostijt, ezt a vasrácson sütött pecsenyét sok zöldséggel, és pitával.

Kutyahús sütő (Fotó: Őrsi Bálint)

Kissé sajátosan értelmezték a kis adag kifejezést (Fotó: Őrsi Bálint)

Hasfalrepesztés után még elverjük maradék Km-einket (Konvertibilis Márka) zöldségre és kenyérre, aztán célba vesszük a Piva-völgyet Montenegróval. Eleinte különösebb látványban nincs részünk (ez természetesen helyi szinten értendő) de később a Drina-völgyhöz hasonlóan ez is elkezdett megcsúnyulni. A félbehagyott főút után feltűnik a szteroidozott Bükk-fennsík, majd a Tara torkolata a határon.

Frissítés az út menti forrásnál, háttérben a Bükk-fennsík nagy testvére (Fotó: Pap Gábor)

Tara-folyó a hídról (Fotó: Pap Gábor)

Mi már ezzel elégedettek voltunk, pedig ez még csak az előszó. Montenegró visszafogott pecséttel fogad, de látványban bőségesen kárpótol. Sajnos a Piva szurdokába, már nem sütött le a nap, de a híd, a tározó gátja, és maga a tározó is igen látványosak.

Híd a Piva fölött (Fotó: Pap Gábor)

Sziklába vájt alagút (Fotó: Pap Gábor)

Piva-folyó gátja (Fotó: Pap Gábor)

Folyton meg-megállogattunk fényképezni, az este pedig vészesen közeleg. A Durmitor széli fennsíkra való kimászást kénytelenek vagyunk elnapolni, helyette az út és a tározó közötti vágány szikla kiszögellésen hajtjuk álomra fejünket a csillagos ég alatt.

Alkonyat a Piva-tározónál (Fotó: Pap Gábor)


További képek
Montenegróról a Wikipedián
Balkán bicajtúra. Negyedik nap