A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 4 nap 4 hegység. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 4 nap 4 hegység. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. január 12., csütörtök

4 nap 4 hegység 2011. november 1. kedd 4. nap


4 nap 4 hegység harmadik nap

Baj-hegység (Baiului) és Nagykő-havas (Piatra Mare)



4 nap 4 hegység negyedik nap nagyobb térképen való megjelenítése

 Reggelre a hőmérséklet -6-ig lecsúszott, de a zsákban kellemes volt a hőmérséklet. Csak a pára fagyott kívülről rám. Vizeink is befagytak. A gázfőző utolsó lehelletével még elkészül egy tea. Csillagos az ég, de napfelkeltekor megjelennek az első felhők. Eleinte még napfényes képek készülnek a Csukás sziluettjéről, a Tótpál-havasról, a Nagykő-havasról és a Bucsecsról, de mire a fenyvesbe érünk a kvadnyomon, már befelhősödik.

Csukás-hegység hajnalban a táborhelyről (Fotó: Pap Gábor)

Bucsecs (Fotó: Pap Gábor)

Tótpál-havas, háttérben a Nagykő-havas (Fotó: Pap Gábor)

Tótpál-havas (Fotó: Pap Gábor)
Egyhangú erdei úton megyünk a Nagykő-havas alatti jelzéselágazásig. A tisztáson találkozunk egy túrázóval, majd elrejtjük a csomagokat és teszünk egy kört a hegyen. Jól gazdálkodtunk az időnkkel, így valójában négy nap öt hegységet járunk be. Hamarosan Nagykő-havas farkánál vagyunk. Látványos sziklafalak mentén visz az út, az egyik gyepes részen ki is sétálunk fényképezni, majd egy újabb jelzéselágazásban a csúcs felé vesszük az irányt.

Sziklaszirtek (Fotó: Pap Gábor)

Letekintés a völgybe (Fotó: Pap Gábor)

Szikla a Nagykő-havason (Fotó: Pap Gábor)

Szikla a Nagykő-havason (Fotó: Pap Gábor)

Felhők alatt (Fotó: Pap Gábor)
A tető fennsíkszerű, a csúcs alig emelkedik ki onnan. Kissé ködös az idő, de nyugat felé kivehető a Keresztény-havas, a Királykő és a Fogaras sziluettje.

Szemben a csúcs (Fotó: Pap Gábor)

Keresztény-havas, mögötte Királykő, mögötte Fogaras (Fotó: Pap Gábor)

Nagykő-havas teteje (Fotó: Pap Gábor)


Lefelé a rövid úton megyünk, kb. 45 perc alatt a táskákhoz érünk. Igazán megérte ez a betétkőr, annál is inkább, mert nagy látványosságok Predealig már nem várnak ránk. Zömmel fenyvesben hullámzunk le és fel a gerincen, nélkülözve a kilátást. Azt tervezzük, hogy a városban megebédelünk valahol, talán mindjárt az elején a turistaházban. Beérve nem találunk semmiféle feliratot, csak sejtjük melyik lehet az a ház. Elég elhagyatottnak tűnik, nem érdemes vesődni vele. Tovább ereszkedünk a központ felé. Népszerü üdülőhely lehet Predeal, sok új hotel és nyaraló áll, több szépen felújított régi is van. Leérve a főúthoz másodjára sikerül egy csendes kis étteremre lelni, egészen baráti árakkal. Maradék lejünket egy boltban költjük el, aztán kimegyünk az állomásra. Némi késéssel megérkezik a Dacia is. Megváltjuk helyünket az osztrák hálókocsiban, és elterpeszkedünk. Innen Győrig csak heverészni kell. Fene a kényelmetlen tömegközlekedését! Mosdás után hamar nyugovóra térünk, legközelebb a határon ébredek csak fel, majd arra, mikor a Keletibe ér a vonat. Elbúcsuzok Bálinttól, aztán szundítok még egyet, mire fél nyolcra hazaérek, és indulok dolgozni.

-Vége-

Linkek:
További képek
Nagykő-havasról a Wikipedián

2012. január 9., hétfő

4 nap 4 hegység 2011. október 31. hétfő 3. nap

4 nap 4 hegység második nap

Grohotis és Baj-hegység (Baiului)


4 nap 4 hegység harmadik nap nagyobb térképen való megjelenítése

Kicsit elkényelmeskedtük a reggelt, jó fél órával később indulunk a kelleténél. Hamarosan elhagyjuk az erdőövet és a szekérúton baktatunk a nyeregbe.

Csukás-hegység pirkadatkor (Fotó: Pap Gábor)

Hajnal a táborhely közelében (Fotó: Pap Gábor)

Kissé távolabb feltűnik egy esztenát. Tegnap a szürkületben már nem látszott. Felérve elrejtjük a táskákat és fölkapatunk a Babesre szétnézni. Rövid állva legelős szakasz jön, lefelé nem fogjuk szeretni. A gerincen valóban van valamiféle út, ahogy a térkép is jelzi. Elmegyünk a csúcskőig, aztán kíváncsiságból megnézzük merre megy le a térképen szekérútnak jelzett út a meredélyen. Hihetetlen, de tényleg van valami csapás, bár fogat legyen a patáján ami itt följön. A Sokoróban van egy Lófingató nevű domboldal, erre jobban illik a név. Néhány szikla bukkan fel az egyébként teljesen füves tájon, érdekes árnyékot vetve a reggeli fényben. Fényképezünk, aztán visszatérünk a csomagokhoz.
Reggeli fények a Grohotison (Fotó: Pap Gábor)

Ösvény és sziklák (Fotó: Pap Gábor)

Sziklatúrás (fotó: Pap Gábor)

Sziklakiszögelés alatt (Fotó: Pap Gábor)

Egy vadász ballag az úton fölfelé. Meglepő emberrel találkozni itt legeltetési időn kívül. Fölmászunk a hegység észak-déli irányú széles füves főgerincére. Nem érezni, hogy 1500 méter körül lennénk,  a széles hegyhátak, becsapják a szemet. A kilátást semmi nem akadályozza, jól látszik a Baiului (Baj-hegység), mögötte a Bucsecs.

Babes csúcsa (Fotó: Pap Gábor)

Szekérúton (Fotó: Pap Gábor)

Bucsecs a Grohotis gerincéről (fotó: Pap Gábor)

Az előrejelzéseknek megfelelően kezd felhősödni az ég. Tanakodunk kicsit, hogy megtegyük-e a kb. két órás kitérőt a kisebb dombhátnak kinéző főcsúcsra, de inkább majd a Baiuluira megyünk föl. Lefordulunk a főgerincről és a jártabb szekérútról a vízválasztón haladó alig-alig jártra térünk. Térkép szerint végig kellene lennie valamiféle útnak, de ez inkább elméleti, hol van valami kis nyom, hol egyszerűen a fűcsomós-borókás legelőn gázolunk át. Érdekesen néz ki, hogy a lombhullató öv után mintha elvágták volna az erdőt, egyből a havasi legelő következik átmenet nélkül.

Ha van út, ha nincs, maradunk a vízválasztón (Fotó: Pap Gábor)

Grohotis (Fotó: Pap Gábor)

Grohotis (Fotó: Pap Gábor)

Füves gerinc (Fotó: Pap Gábor)

Jelek természetesen nincsenek, illetve mégis, egy alacsonyabb erdőbe ereszkedő szakaszon találkozunk egy régi kopottal. Kikapaszkodva újra az erdő föl borokás-áfonyás szakaszon vezet át az út Ha minden igaz, ez a Szlájer-Havas. Néhány szem vörösáfonya még akad a bokrokon. Út hiányában csak lassan jutunk előre, de a következő hegység szemmel láthatóan közeledik. Hátrafelé is jó a kilátás a Csukásra és a Grohotis főgerincre. A Grohotis főcsúcs is komolyabbnak tűnik innen. Már alaposan benne járunk a délutánban, mikor leereszkedünk a Predelus hágóba.

Szemben a Baj-hegység (Fotó: Pap Gábor)

Csóra-havas (Fotó: Pap Gábor)

Visszatekintés a Grohotis főgerince felé (Fotó: Pap Gábor)

Pihenő a Szlájer-havason (Fotó: Pap Gábor)


Ereszkedés a hágóba, háttérben a Baiului (Fotó: Pap Gábor)

Vizünk fogytán, Bálint jár egyet forrás után kutatva. Részleges a siker, elég hordalékos vizet sikerül szerezni, de végszükség esetén jó. Köszöntjük egymást a Baiuluiban (Baj-hegység). Meredeken kapatunk föl a gerinc füves szakaszáig. A nap kisüt időnként, ilyenkor szépek a fények. A főgerinc itt is észak-déli csapású és jókora eróziós árkok futnak le róla. Olyan 2-300 méterrel magasabb mint a Grohotis, de sokkal komolyabnak néz ki keskenyebb, kitettebb gerince miatt. Találunk egy alig csordogáló forrást. A felső régiókban már néhány fagyott hófolt is van.

Szemben a Paltinu csúcs (Fotó: Pap Gábor)

Erózió (fotó: Pap Gábor)

Víztöltés (Fotó: Pap Gábor)

Délutáni fények a Baiului oldalgerincén (Fotó: Pap Gábor)

A gerincen lerakjuk a táskákat és megmásszuk a Neamtului csúcsot az erős szélben. Fantasztikus alkonyati fények fogadnak.

Alkonyati fények a Neamtului csúcson. Balra a Bucsecs, jobbra a Keresztény-havas (Fotó: Pap Gábor)

Fény-árnyék (Fotó: Pap Gábor)

Vissza a táskákhoz, és tovább a vízválasztón. Úgy gondoljuk, valahol a fahatár környékén alszunk, hogy legyen tüzifánk. Alaposan lehült a levegő. Szürkületkor a gerinc egy alkalmasnak tűnő hullámában megállunk úgy 1700 méteren.

Naplemente a Turcuról (Fotó: Pap Gábor)

A keréknyomban kényelmesen elfér a hálózsák, kis körültekintéssel még tűz is gyújtható. Sok fát gyűjtünk és nekiállunk vacsorázni. A tűz felé eső oldalunk jól érzi magát, a többi rész fázik. Megnézzük a hőmérőt, valahol -4-en áll. Most kihasználhatjuk a hálózsákot.

Linkek:
További képek
Baiuluiról a Wikipedián
4 nap 4 hegység negyedik nap

2012. január 7., szombat

4 nap 4 hegység 2011. október 30. vasárnap 2. nap

4 nap 4 hegység 1. nap

Csukás-hegység


4 nap 4 hegység második nap nagyobb térképen való megjelenítése

Hajnalhasadta előtt ébredünk, hogy kihasználjuk a világosság minden percét. Némi ereszkedés után elmellőzünk egy délre kiágazó oldalgerincet. Ez a Tatár-hágó. A Google Earth-öt nézegetve fedeztem föl, ha egy km kitérőt teszünk, akkor a német kereszteslovagok által emelt egykori kersztvár romjait nézhettük volna meg, mellette első világháborús temetővel. A határ valaha a környéken húzódott, és itt haladt el a Bodzavámot Slonnal összekötő út. 
Lesétálunk a Bonkuta (Boncuta) hágóba, ezzel hivatalosan elhagyjuk a Bodzai-havasokat, átlépünk a Csukás-hegységbe. Erős emelkedő kezdődik először bükkösben, majd fenyvesben. Kiérve a gerincre a fák között időnként megmutatja magát a szemközti sziklás gerinc. Kiérünk a havasi rétre és fölkepesztünk a nyeregbe.
Bonkuta-hágó (fotó: Pap Gábor)

Kontrasztok (fotó: Pap Gábor)

Hegycsúcs a fák közül (fotó: Pap Gábor)

Gropsoarele nyerge felé (fotó: Pap Gábor)

Visszatekintés a völgybe (fotó: Pap Gábor)
A jelzés elágazásban már látszik a Csukás fő tömbje a Sziklavárral, alatta turistaház. Gondosan elrejtjük a táskákat, teszünk egy kitérőt a Gropsoarele és a Zákányos csúcsára. Itt is szép szikla-alakzatok várnak ránk. Az előbbi csúcson furcsa fémbódék állnak, rendeltetésük ismeretlen. Látványos a Zákányos-tető és a Réz-torony is. A konglomerátum sziklákat kerekdedre koptatta a szél és az eső lágy, mesekönyvbe illő vonalakat kölcsönözve a csúcsoknak. Néhány maci kupac sorakozik az úton figyelmeztetésül. Az gerinc végén kimászunk az utolsó csúcsra és megtízóraizunk. Visszafelé több kirándulóval is találkozunk. Vasárnap van, szép idő. Kicsit meglepődnek, hogy melegítőnadrágban füles szatyorral a vállunkon vagyunk.

Fémbódé a Grosoarelen (fotó: Pap Gábor)

Jelzés (fotó: Pap Gábor)

Kilátás (fotó: Pap Gábor)

Pihenő. Szemben a Zákány-tető (fotó: Pap Gábor)

Látkép a Zákány-tetőről (fotó: Pap Gábor)
A táskák sértetlenek, mehetünk tovább. A turistaházig taró erdős szakaszon kevés a kilátás, de aztán kilépve a fák közül szembe velünk feltűnik a Sziklavár csodás tornya. Kihagyjuk a turistaházat, egyből a csúcsra törünk. Bálint nem találja egyik flakonját. Ez nem jó, eddig voltak források, de gondolni kell a jövőre. Két liter nem lesz elég. 
A Sziklavárra sajnos nem lehet fölmászni. A Csukás-csúcson rengeteg a kiránduló, köztük brassói magyarok is. Épp ebédidő van. úgyhogy elővesszük az elemózsiát és főzünk egy teát is.
Megkerül Bálint flakonja.
Úton (fotó: Pap Gábor)

Sziklavár II. (fotó: Pap Gábor)

Alakok (fotó: Pap Gábor)

Letekintés a völgybe (fotó: Pap Gábor)

Pletykás asszonyok (fotó: Pap Gábor)

Csukás-csúcs (fotó: Pap Gábor)
Lefelé a sziklák minden fordulással új arcukat mutatják meg nekünk. Az út könnyű, gyorsan haladunk, csak a vizünk fogytán. Áfonyakaszáló helyiekkel találkozunk, akik tápos zsákba gyűjtik a levágott növényt. Mire kellhet nekik? Mielőtt leereszkednénk a Csukást és a Grohotist elválasztó nyeregbe kimászunk a Szfinx nevű sziklára. Élvezzük kicsit a napfényt, aztán befut két helyi túrázó. Van náluk térkép, amin részben rajta van a holnapi útvonal.
Sziklavár, mögötte Zákányos-tető (fotó: Pap Gábor)

Gólem a környező sziklákkal (fotó: Pap Gábor)

Mint egy mesében (fotó: Pap Gábor)

Megvolt a Csukás, meglesz a Grohotis? (fotó: Pap Gábor)
Míg mi a sziklán üldögéltünk végeztek az áfonyások és utolérnek minket. Fejenként két darab 30 kilós zsákot cipelnek. Nem is értem hogyan bírják. Aztán látjuk, hogy a szerpentin tetején ledobják a zsákokat, gurul amíg gurul, majd követik tökön-babon át. Őket sem ejtették a fejükre.
Az út előtti réten egy esztenánál végre van víz. Éppen csak csordogál a forrás, de nekünk elég. A napi terv idáig szólt, de jó két óránk van sötétedésig, megyünk tovább.

Naplemente a forrásnál (fotó: Pap Gábor)
A főút keresztezéséné kukák sorakoznak. Az biztos, hogy ez a leg maciveszélyesebb hely. A megyehatár emlékművére jelzés és nyíl van fetve: Predeal 10 óra. Furcsa lenne, ha lenne továbbra is jelzés ebben az elhagyatott kevésbé látványos hegységben, Wikipedián még románul is csak 1 ondat volt róla. A tíz óra, meg kissé optimista. Na mindegy, lényeg hogy köszönthetjük egymást a méltán híres és közkedvelt Grohotisban. Fürkésszük a sátrazásra alkalmas helyeket, de nem akad. Én a fahatár szélén aludnék szívesen, ha van esztena azt is kipróbálnám. Mire elérjük az első rétet már szürkülik. Ház sehol, van viszont tűzrakó hely és forrás. Maradunk. Fa van bőven, jókora tüzet rakunk. és a vízbőségben megengedünk magunknak egy jeges alvázmosást.

Linkek:
További képek
4nap 4 hegység harmadik nap
Információk Keresztvárról
Csukásról a Wikipedián
Csukás-hegység térkép