Balkán bicajtúra 2010. július 17. szombat 4. nap

Balkán bicajtúra. Harmadik nap


Durmitor-hegység átszelése


Piva-Durmitor nagyobb térképen való megjelenítése

Mai nap ugyan nem tekertünk sokat, de szintben, és látványban mindenképp a túra egyik csúcspontján vagyunk túl. Finoman szólva is szénné fotóztuk a tájat. Kezdődött az egész a reggeli felkeléssel a tározó mellett, százméteres sziklafalakkal, valószínűtlenül kék vízzel, majd folytatódott a híddal, és a fennsíkra kivezető sziklába vájt alagutakkal gazdagon megszórt szerpentinnel.

Reggel a Piva-tározónál (Fotó: Pap Gábor)

A Piva-tó plužinai ága (Fotó: Pap Gábor)

Elágazás a sziklába vájt alagútban (Fotó: Pap Gábor)

Piva-tó látképe. Alul a régi út (Fotó: Pap Gábor)

Ez utóbbi hagyhatott volna bennem kevesebb nyomot is, a fennsíkra már elég lepény voltam. Fent egy háznál végtag-kommunikációt alkalmazva (kézzel-lábbal) kértünk vizet, a „barátságtalan” gazda hideg kólával is megkínált mellé. A kávét már nem fogadtuk el.

Falu a fennsík szélén (Fotó: Őrsi Bálint)

Még a folyóvölgyből való kikecmergés során találkoztunk egy 50 év körüli holland kerekessel. Az út szélén ráérősen kereste a szép fényeket, fotózgatta virággal feldíszített kerékpárját. Látszott rajta, hogy élvezi az egész úton létet, és nincs hová sietnie. Egyfelé tartunk, csak mi igyekszünk, hogy még ma megmászhassuk a Bobotov Kukot. A fennsík óriási tebrei között átvágva belekezdtünk egy újabb már szelídebb, de szintén remekül aszfaltozott szerpentinezésbe a Sedlo felé.

Legelők között (Fotó: Pap Gábor

Eleinte még a bosnyák ország-csúcs, a Maglic tömbje foglalta le figyelmünket, majd a Durmitor barázdált, gyűrött, csipkézett ormai. A Prutas látványa külön kiemelkedő a csúcsok közül.

Barázdák (Fotó: Pap Gábor)

Két óra tájékára felkepesztettünk az 1900-as hágóba. Ház, fa sehol, néhány autón és kirándulón kívül csupán három pad várta az idelátogatókat. Az egyikhez lelakatoltuk a bringákat, ráhúztuk az esővédőt, és a hol napsütéses, hol felhős időben elindultunk a csúcs felé akkor, amikor mások már visszatérnek onnan.

Éles csúcsok, kőfolyások és hófoltok között három völgyön és ugyan ennyi nyergen át jutottunk fel a viszonylag könnyen megközelíthető csúcsra. Tériszonyosoknak nem ajánlanám a mászást, néhány kitett szakasz miatt, de mindenki másnak kötelező.

Sziklafal oldalában vezető ösvény (Fotó: Pap Gábor)

Hófolt a Zupci alatt (Fotó: Pap Gábor)

Šareni-nyereg (Fotó: Pap Gábor)

Ösvény a hófal mellett (Fotó: Pap Gábor)

Bobotov Kuk csúcsa (Fotó: Őrsi Bálint)

Az időjárással viszonylagos szerencsénk volt, szép felvételeket lehetett készíteni, de a csúcsdinnye elfogyasztása után hamar elhagytuk a csúcsot, mert már erősen dörgött az ég. A zuhé ez alkalommal máshol csapott le, helyette csodálatos délutáni fényeket kaptunk.

Sedlo (Fotó: Pap Gábor)

Kerékpárok a Sedloban (Fotó: Pap Gábor)

Visszatérve a Sedloba, a Holland ott üldögélt az egyik padon, és élvezte a látványt. Elhatározta, hogy itt alszik, és megvárja a napfelkeltét is. Mi is maradtunk volna, de vizünk elfogyott, forrás pedig csak lentebb fakad. Beszélgetés közben megjelent egy Lengyel társaság is, akikkel szintén szóba elegyedtünk. Útvonaluk megegyezett a mienkkel, csak ők autóval járták a vidéket. Elindultunk lefelé, és víztöltés után a fahatáron újabb giccses táborhelyre leltünk az út és a völgykatlan közötti kiszögellés személyében. A szabad és alatt alvás ezúttal elmaradt a sok csípős légy miatt, de így is megteszi.

Tábor a Stožina csúcs mellett (Fotó: Pap Gábor)

Továbi képek
Balkán bicajtúra. Ötödik nap