Pünkösdi hátizsákozás 2013.05.20. ötödik nap nagyobb térképen való megjelenítése
Borús reggelre ébredünk. Mire a buszmegállóba érünk elered. Mit csinálunk esőben? Elázunk. Aztán mégsem, mert a Stranany-hágóban már elállt. Üde réteken keresztül célozzuk meg a Vysoké Skalkyt. Jól kiépített fa és vaslépcsők vezetnek fel, a belépti díj ezúttal elmarad. A kilátást élvezve reggelizünk meg. Fokozatosan tisztul a levegő, mire indulunk, már a nap is kisüt.
Kellemesen hullámzó gerinc vezet a Lesnicai hágóba, szép kilátással a környékre. Vizslatjuk a Magas-Tátrát, és a Szepesi Magura vihar által letarolt részét.
 |
| Kilátás a Vysoké Skalkyról a Dunajec-áttörés felé (fotó: Pap Gábor) |
 |
| Kilátás a Vysoké Skalkyról (fotó: Pap Gábor) |
Kellemesen hullámzó gerinc vezet a Lesnicai hágóba, szép kilátással a környékre. Vizslatjuk a Magas-Tátrát, és a Szepesi Magura vihar által letarolt részét.
 |
| Kilátás a Durbaszkaról a Dunajec-áttörés felé (fotó: Pap Gábor) |
 |
| Kilátás a Slachovkyról a Magas-Tátra felé (fotó: Pap Gábor) |
 |
| Kilátás az Erdősi hágótól a Dunajec-áttörés felé (fotó: Pap Gábor) |
 |
| Kilátás az Erdősi hágótól (fotó: Pap Gábor) |
A hágó után változik a kép, erdőssé válik a terep, sziklaszirtek sorakoznak a gerincen és a déli oldalon. Néhányra kimászunk kíváncsiságból. Fantasztikusak ezek a szirtek, mintha egy csomó cukorsüveg sorakozna egymás mellett.
Visszatérünk a gerincre és elkezdünk ereszkedni a Vörös kolostor felé. Az utolsó tisztáson még vetünk egy pillantást a környező hegyekre, aztán már csak sétálunk lefelé.
Mivel az éttermek drágának tűnnek, a főzés mellett döntünk. Tésztát, paradicsomszószt, vagdalthúst és sajtot tervezünk venni, meg levesport. Egy nagyobbacska boltot választunk ki, de zárva van. A szomszéd étteremben megkeressük az eladót. Várakozás közben belepillantunk az étlapba. Ez tényleg nem a mi pályánk.
 |
| Helivágási sziklák (fotó: Pap Gábor) |
 |
| Helivágási sziklák (fotó: Pap Gábor) |
 |
| Cerla elágazó (fotó: Pap Gábor) |
 |
| Cerla elágazó (fotó: Pap Gábor) |
 |
| Vörös-kolostor (fotó: Pap Gábor) |
 |
| Trzy Koruny (fotó: Pap Gábor) |
Mivel az éttermek drágának tűnnek, a főzés mellett döntünk. Tésztát, paradicsomszószt, vagdalthúst és sajtot tervezünk venni, meg levesport. Egy nagyobbacska boltot választunk ki, de zárva van. A szomszéd étteremben megkeressük az eladót. Várakozás közben belepillantunk az étlapba. Ez tényleg nem a mi pályánk.
Szerény a választék, sajt egyáltalán nincs, többi akad. Visszatérve a kempingbe gyorsan sátrat bontunk, pakolunk és bevonulunk a konyhába. Felváltva főzünk és zuhanyzunk. A leves rendben van, a paradicsomkonzerv felbontásánál viszont meglepetés ér minket. Ez nem szósz, hanem valami paradicsomos hal, vagy húskonzerv. A mai napig nem tudom mi volt pontosan. Jobb híjján ezt, és a felkockázott vagdalthús a feltét. Több paradicsomszósz jó lett volna, de végül is jóllaktunk.
Kettőkor kisétálunk a buszhoz. Életemben először találkoztam zsebre dolgozó szlovák sofőrrel. Igaz mi voltunk egyedül a buszon. Rövid utazás után Szepesófalubán átszállunk a Poprádi járatra. Némi filmszkadással zötykölödünk szép kilátással a Magas-Tátrára. Eleinte nem értjük miért indulunk menetrendi idő előtt mindenhonnan, de Késmárkon és Poprádon a dugóban világossá válik minden. Pár perc késéssel érünk be így is.
Az állomás tiszta és kulturált, a jegyárak kicsit alacsonyabbak, mint itthon pótdíj nélkül. A vagonok összehasonlíthatatlanok. Újak, csendesek, légkondicionáltak pótdíj és Ic pótjegy nélkül...
Kassán rutinszerűen vásárlunk a Lidliben és szállunk fel a Rákóczira, Miskolcon pedig át a pótdíjas csótány roppantóra. A retrót meg kell fizetni, na!
-VÉGE-
Linkek:
További képek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése