2013. december 2., hétfő

Tanúhegyek nyomában 40 2013.


Tanúhegyek nyomában 40 2013. nagyobb térképen való megjelenítése

Hosszadalmas vonatozás után 10 órakor kászálódunk le Badacsonytomaj állomásán. Rajtban mérsékelt a mozgás, csak pár rövidtávos és szervező tartózkodik bent. Igyekszünk gyorsan letudni a rutint. 20 perccel érkezésünk után lépünk ki az ajtón. Enyhe az idő, elég a vékonyabb hosszúnadrág és technikai fölső egy pulóver kíséretében. Derekam a biztonság kedvéért megtámogatom egy könnyű vesemelegítővel, de sapka-sál fölösleges. Kissé borús az idő, de terjedelmes lyukak tátongnak a felhőkön, a nap is bizonyára tiszteletét fogja tenni. Feri már kevéssel a Bazalttemplom után bejelenti, hogy akkor lemarad, pedig nem is nyomom neki. Alapozó, ismerősökkel beszélgetős tempót tervezek.
Fölfelé menet kissé furcsa valami, aztán rájövök, hogy persze, még nem voltam itt tiszta őszi időben. A kilátónál idén is Ebola pecsétel. Felmászok a kilátóba, hogy végre megtudjam milyen a panoráma Badacsony tetejéről. Elég jó, kap egy 4-est, szép fények esetén felelhet az ötösért.
Irány a tető széle. Jó kis rész ez, érintünk néhány kellemes kilátópontot, érdemes megállni pár pillanatra szétnézni. Kissé csúszósak a bazaltkövek a lecsapódott párától. Találkozok néhány rövidtávossal, de a derékhad már odébb jár. Bújdosók lépcsőjén csak leóvakodom, 2010-ben megegyengettem már itt a farcsontom, nem repetáznék. Párszáz lépcsőfokkal arrébb újra a futásé a főszerep. El is eresztem magam, had javuljon az átlagtempó. Nem telik el egy óra mikor átvágtatok Badacsonytördemic vasútállomásán. Mikor jöttünk a vonattal Bálinték éppen itt jártak. Lehet még találkozunk a cél előtt?
Vágta az aszfalton. Élvezem a napsütéses enyhe időt, könnyűek lépteim. Avasi templomromnál kissé megzavar egy magányosan lógó szalag, de nincs feltételes pont. Szigligeti várat idén technikai okokból nem kell megmászni.
Hamarosan a kerékpárút aszfaltjára kanyarodok. Itt már jócskán akadnak túrázók. Lovak legelnek jobbról, ez többek figyelmét rendkívüli mértékben leköti. Egészen a Horváth pincéig tart a száguldás, onnan a Szent-György hegyre újra az emelkedőké és a megfontoltságé a főszerep. A szikrázó napsütésben feltárul néhány érdekes részlete a hegynek, ami sokkal kisebbnek hat, mint tavaly ködben. Most már soha nem maradok egy percnél tovább egyedül. A csúcson kissé párás, de szép kilátás nyílik dél felé. Igazi késő őszi hangulat. A talaj némileg sáros, árnyékosabb részeken fagy is. A bazaltorgonáknál összesűrűsödik a mezőny.
Kerek két óra a turistaház. Maki épp indulóban, egyéni legjobb időre hajt, ha utolérem lehet betagozódok. Éhes nem vagyok, csak púpomba kérek meleg teát. Ilyen enyhe időben könnyen ki lehet száradni. Továbbiakban ismerőstől ismerősig futok saját tempóban. Jó beszélgetni, ha csak pár mondatot is. Gyulakeszi felé az Egervíz völgye sáros mint mindig. A falu határában már látszanak a Csobánc oldalában kapaszkodó emberek. Hamarosan én is ott fújtatok a felújított szerpentinen. A vár is rendezettebb képet mutat, stabilizálták a romokat és helyreállították a száraz árkot. Lefelé megint kissé torlódik a tömeg, ki kell várni az előzésre alkalmas helyet. Aszfaltot érve az emberek parlagon átvágva mennek Káptalantóti felé. A jelzés kerül az útkereszteződés felé, szalagot a rövidítés felé nem látok, maradok a jelzésen. A falu közepén érem Bálintékat. Régen találkoztunk, Tóti-hegy tetejéig sétálva beszélgetünk. Nem tudom eldönteni melyik csúcsról nyílik a nap panorámája, de még hátravan a Gulács, hátha az eldönti. Ereszkedés közben Maki jön szembe. Ennyi teljesítéssel a lábában el tudott tévedni. Lefelé menet fel-felpillantok a csúcsra, ahol napfényben fürdőznek az emberek. Nekiveselkedek utolsó emelkedőmnek. Komótos tempóban baktatok köszöntve számos ismerőst. A csúcsra vezető jelzés kiágazásánál egy srác szólít meg magnéziumot kérve. Adok neki sótablettát, meg a második kókuszszeletemet, nekem már nem lesz rá szükségem. Csúcson gyors pecsételés, pár szó Botosemberrel, aztán könnyű ereszkedés. Az iménti srác jön szembe, most már sokkal jobb bőrben van. Ellátom pár tanáccsal és Tincáék nyomába eredek. Még a főút keresztezése előtt beérem. Innen az iskoláig együtt kocogunk megvitatva néhány futásszakmai kérdést. Végül kényelmes 4:36-os idővel érek célt.



Linkek:


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése