2014. április 1., kedd

Márciusi összefoglaló 3/3. Vértesi Terep Ultramaraton 2014.


Vértesi Terep Ultramaraton 2014. március 30. nagyobb térképen való megjelenítése

Megint egy rajt, ahol lemaradok, mint a borravaló. Pedig erősebben kezdek a szokottnál. Mondjuk Carlosékra nem akarok kapaszkodni, az öngyilkosság lenne. Úgy tűnik kicsit meg akarják ráncigálni a mezőnyt, hogy had savasodjon a nép. Hajduska Balázs megy velük, de csak követi őket, be nem érni. 
Én maradok a második hullámban, Körtvélyesig Papp Bálint van előttem, két X2s-es srác a környezetemben. 
A torony után magamra maradok Gyurkó Petivel a hátamban. Hárman vannak előttünk. Kicsit zavaró, hogy követnek (nem szoktam hozzá). Mintha mögötted csak arra várnának, hogy hibázz, vagy elfáradj. Nem hagyom, hogy beférkőzzön fejembe a hülyeség, meg azt is hallom, hogy kissé zihálva veszi a levegőt, tehát erőlködhet. Nekem az a dolgom, hogy fussam a tempómat (a jó időre tekintettel kicsit akár magasabb pulzussal is), ő majd intézi a maga dolgát. Négyszer előz meg: a Csákányosi és a Várgesztesi frissítőnél (ő egy ponton sem állt meg, táskájából dolgozott), egy pisilésnél, és a Vitányvári lejtőnél. Mindegyik alkalommal hamar beértem, ez is erősíti a feltételezésemet, hogy kicsit gyorsabb neki a tempó a kelleténél. 
A magasabb pulzustól, vagy a melegtől kissé feszül a hasam, de okos frissítéssel kordában tudtom tartani, nem romlik a közérzetem. Apropó meleg: a tavalyai időjárás tökéletes ellenpontja volt az idei. Ideális terep, napsütéses meleg idő, bár lehet egyeseknek kissé túl meleg.
Valahol Királykúttól áll össze a mozgásom, addig inkább darálok. Várgesztesen Eördögh Ákost látom kifutni a pontról. A falu szélén, mintha a maraton távján menne tovább, de nem tuti. A kéken egy hülye nyíl megvezet, szerencsére hamar felismerem és korrigálok. Itt szakad le rólam Peti végleg. 
Légüres térben haladok, sehol senki. Kozmán kicsit más az útvonal, nem kell lemenni a temetőig, hanem a réten átvágva megyünk az erdészeti útra. Feltűnik a távolban Hajduska Balázs háta. Látszik hogy be fogom érni, de végül elég dicstelen módon hagyom le, mert az aszfalton ő rossz felé kanyarodott. Kiabáltam, de messze voltam, nem hallotta. Mentségére legyen mondva, hogy az úton épp futóverseny zajlik, és pont velünk szembe halad a mezőny. Én is kicsit meglepődtem, de a nyilak kint voltak a földön. 
A Sárkány-völgy kifejezetten jól megy, a laposabb szakaszon 12-14 körüli átlaggal csapatok. Kapberknél Speróék mondják, hogy 6 perc a hátrányom. Annyira ismerem már a terepet, hogy tudjam, az utolsó szakasz gyors, felzárkózni csak akkor lehet, ha a másiknak baja van. Minden esetre tolom becsülettel, mert nem tudom mi a helyzet mögöttem. Az óra 15-16-os értékeket mutatott tartósan, Ez a tempó arra elég, hogy stabilizálódjon a hátrány, meg hogy rémisztgessen szegény maratonistákat. Hallgató völgynél, bár hajlamom lenne egyből továbbállni, de bedobok egy utolsó frissítőt és pont így van jól, mert a falu határában ürül csak ki a tartály. Egy utolsó lapáttal ráteszek, és 4:06-al másodikként csattogok a célba. Azt hiszem mindent kiadtam, bár nem voltam közvetlen nyomás alatt.



Most vissza a szorgalmas hétköznapokhoz, következő célverseny a Terep100.

Adatok saját mérés szerint:
Táv (eltévedés mentes): 48,87 km
Szint: 1212 m

Linkek: