Sacc, Olasz erőd nagyobb térképen való megjelenítése
Február első szombatján a cserkészcsapatból pár emberrel körbenéztünk a Bakony általunk kevésbé ismert részén. Fő célpont a várpalotai lőtéren az Olasz-erőd meglátogatása.
Volt már egy sikertelen kísérlet 2006-ban az objektum felkutatására, utóbb ez Sacc túra néven került be a történelemkönyvekbe. A név beszédesen mutatja mennyire volt tudatos a keresés.
Akkor nem tudtam részt venni az expedíción, a Tiszán árvízvédekeztem, de nem merült feledésbe az ügy. Időről-időre felvetődött, hogy a végére kellene járni a dolognak. Sokat váratott magára az alkalom.
Szombaton kellemes napsütésben indultunk útnak, kivételesen autóval. Tésen elhagytuk az autóm, és hatan bezsúfolódtunk Zoli Ignisébe, irány a szántóföld.
 |
| Tési templom |
Azt terveztük, hogy Márkus-szekrényéig hajtatunk, mert van akinek időben vissza kell érnie Győrbe. Úgy 130 méteren át rendben volt minden, majd egy frappáns mozdulattal elakadtunk a nyomvályúba. Némi cibálás után sikerült kikecmeregni a gödörből, 4x4 jó barát. Már semmi nem állhatott utunkba, csak egy ipari tócsa, ami a maradék autó elhagyására késztetett minket.
Piros négyzeten, majd sávon először elsétáltunk az Öreg-Futónéra. Élveztük a váratlanul jött kellemes meleget és a napsütést, de tudatalattinkban ott lappangott már a délutáni sár képe.
 |
| Kényszer-vágott erdőrészlet |
 |
| Öreg-Futóné csúcsa a geotoronnyal |
A geotoronyról nyíló panorámán csak röviden legeltettük a szemünket, várt minket a Mórocz-tető és a fennsík széle. Az egyik sziklaszirt éppen alkalmasnak tűnt tízóraizásra, némi fényképezés után le is telepedtünk csemegézni.
 |
| Kilátás a Mórocz-tetőről |
 |
| Tési-fennsík déli vége |
Alaposabban szemügyre véve az alant elterülő tájat. Láttunk két ismeretlen rendeltetésű betonfalat, néhány roncsot, de bunkerhez hasonló entitást nem. A falak irányba jónak tűntek, ezért azokat becélozva toronyiránt leereszkedtünk. A szaporodó lőszermaradványok, és néhány eldördülő lövés nem javított hangulatunkon, de bíztunk benne, hogy hétvégén a katonák sem dolgoznak (hadgyakorlatoznak). Néhány lövedékkel arrébb kiértünk a széles dózerútra. Ezen kelet felé vettük az irányt, majd egy jobbra nyíló gyenge ösvénye neki a dombnak. Lombozat hiányában könnyű volt a tájékozódás. A rövid meredélyt leküzdve ott álltunk a betonfalak mellett, de a zojjektum sehol, pedig valahol itt kellene.
 |
| Csoportkép a betonfalon |
 |
| Sehol egy erőd |
Alaposabban szétnézve nyugati irányban látszott egy kisebb erdős völgy a felette lévő dombon egy bunkernek látszó tárggyal. Reménykedve elindultunk a bombatölcsérek között, lemásztunk egy egykori híd maradványai mellett, majd fel a másik dombon, közben elképzelve milyen kegyetlen is lehetett megtámadni egy ilyen völgyzáró erődöt.
Sejtésünk jó volt, a domb tetejére kiérve ott állt - illetve a sok telitalálattól javarészt hevert - az erőd néhány bombatölcsér és lőszermaradvány ölelésében. Alaposan körbejártuk és fényképeztük a helyszínt. A bunkerek már beomlottak, nem voltak járhatóak.
 |
| Olasz-erőd a fennsík árnyékában |
 |
| Vasalás |
 |
| Előttünk a Mórocz-tet |
 |
| Az Olasz-erőd egyik bunkere |
Nézelődés és ebéd után északnyugati irányba visszaindultunk a Mórocz-tető irányába. Hamarosan elértük a dózerutat, ami egy darabig nyugati irányban követtünk. Miután jó darabig nem volt a fennsík irányába letérés, megindultunk irányban egy ligetes domboldalon. A délutáni napfényben különös látványt nyújtottak az elsárgult füvű térségen helyenként kitartó csenevész tölgyek. Felérve a dombtetőre látszott, van még mit leküzdeni.
 |
| Ha egyszer lejöttünk a fennsíkról, akkor vissza is kell mászni oda |
A társaság még az év eleji formáját mutatta, de szép lassan csak visszakapaszkodtunk a tetőre. Továbbiakban a délelőtt használt úton sétáltunk vissza az autóhoz az egyre sárosabb úton. Tésig még izgalmas volt az iszap rali, de az Ignis meglepően sokat kibírt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése