Dejavu
Bicajtúra 2011. 1. nap nagyobb térképen való megjelenítése
Az indulás már csak olyan, hogy kapkod az ember, mert valami váratlan közbejön. Egy rövid ebéd még belefér, viszont a láthatósági mellényért, és a sisakért úgy fordulok vissza párszáz méterre a háztól. Vinnem kellett volna iránytűt is, de az otthon marad. Aggódtunk is mi lesz majd a Korabon, vagy a Gamilánál, de lelövöm a poént, egyiknél sincs rá szükség.
Elsőre egy lecsatolt kocsiba szálltam föl. Jó azt a könnyű bringát pakolgatni a magas peronra. Nem számít, ha a Köki-ig eljutok, akkor már tényleg elkezdődik a nyaralás. Keletibe késés nélkül érünk be, most már az átkötés is rutinosan megy. Jónak tűnik a bringa, a csomagtartó meg se nyikkan érdemes volt föláldozni a legnagyobb áttétel lehetőségét egy merevítőért. A kínai raktárváros most is döbbenetes.
 |
| 1. nap Kínai raktáráruházak Józsefvárosban (Fotó: Pap Gábor) |
Több mint egy órával a vonat előtt érek a még mindig lelombozó kinézetű Köki-re. Úgy fél óra múlva megérkeznek Bálint nagyszülei, majd Bálint is. Megpakolják gyümölccsel, sütivel és intő szavakkal a büszke szkipetárokkal (albánok) kapcsolatban, majd indul is csótányroppantónk.
Akár be is másolhatnám tavalyi mondataimat, a tájat illetően, nincs változás. Eleinte Bálint láncának takarításával vagyunk elfoglalva, aztán elfogy a feladat, marad a barackevés, útikönyv böngészés. Szinte letehetetlen a könyv.
 |
| 1. nap Láncszerelés a vonaton (Fotó: Pap Gábor) |
A határátlépés zökkenőmentes, ahogy a Szabadkáig tartó út is, viszont hiába érünk hamarabb a lángososhoz, az már zár. Ejnye. A városháza díszkivilágítása idén már nem sárgás, hanem fehéres-kékes színű. Hogy melyik a szebb, mindenki döntse el maga.
 |
| 1. nap Szabadka by night (Fotó: Pap Gábor) |
Miután nincs más dolgunk kimegyünk csoffadni az állomásra. Kicsit reménykedünk a Belgrád gyorsvonat Bolgár hálókocsijában hátha fölimádkozzuk magunkat, és alszunk egyet, de a kalauz ki se dugja az orrát, marad a személy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése