2012. január 7., szombat

4 nap 4 hegység 2011. október 30. vasárnap 2. nap

4 nap 4 hegység 1. nap

Csukás-hegység


4 nap 4 hegység második nap nagyobb térképen való megjelenítése

Hajnalhasadta előtt ébredünk, hogy kihasználjuk a világosság minden percét. Némi ereszkedés után elmellőzünk egy délre kiágazó oldalgerincet. Ez a Tatár-hágó. A Google Earth-öt nézegetve fedeztem föl, ha egy km kitérőt teszünk, akkor a német kereszteslovagok által emelt egykori kersztvár romjait nézhettük volna meg, mellette első világháborús temetővel. A határ valaha a környéken húzódott, és itt haladt el a Bodzavámot Slonnal összekötő út. 
Lesétálunk a Bonkuta (Boncuta) hágóba, ezzel hivatalosan elhagyjuk a Bodzai-havasokat, átlépünk a Csukás-hegységbe. Erős emelkedő kezdődik először bükkösben, majd fenyvesben. Kiérve a gerincre a fák között időnként megmutatja magát a szemközti sziklás gerinc. Kiérünk a havasi rétre és fölkepesztünk a nyeregbe.
Bonkuta-hágó (fotó: Pap Gábor)

Kontrasztok (fotó: Pap Gábor)

Hegycsúcs a fák közül (fotó: Pap Gábor)

Gropsoarele nyerge felé (fotó: Pap Gábor)

Visszatekintés a völgybe (fotó: Pap Gábor)
A jelzés elágazásban már látszik a Csukás fő tömbje a Sziklavárral, alatta turistaház. Gondosan elrejtjük a táskákat, teszünk egy kitérőt a Gropsoarele és a Zákányos csúcsára. Itt is szép szikla-alakzatok várnak ránk. Az előbbi csúcson furcsa fémbódék állnak, rendeltetésük ismeretlen. Látványos a Zákányos-tető és a Réz-torony is. A konglomerátum sziklákat kerekdedre koptatta a szél és az eső lágy, mesekönyvbe illő vonalakat kölcsönözve a csúcsoknak. Néhány maci kupac sorakozik az úton figyelmeztetésül. Az gerinc végén kimászunk az utolsó csúcsra és megtízóraizunk. Visszafelé több kirándulóval is találkozunk. Vasárnap van, szép idő. Kicsit meglepődnek, hogy melegítőnadrágban füles szatyorral a vállunkon vagyunk.

Fémbódé a Grosoarelen (fotó: Pap Gábor)

Jelzés (fotó: Pap Gábor)

Kilátás (fotó: Pap Gábor)

Pihenő. Szemben a Zákány-tető (fotó: Pap Gábor)

Látkép a Zákány-tetőről (fotó: Pap Gábor)
A táskák sértetlenek, mehetünk tovább. A turistaházig taró erdős szakaszon kevés a kilátás, de aztán kilépve a fák közül szembe velünk feltűnik a Sziklavár csodás tornya. Kihagyjuk a turistaházat, egyből a csúcsra törünk. Bálint nem találja egyik flakonját. Ez nem jó, eddig voltak források, de gondolni kell a jövőre. Két liter nem lesz elég. 
A Sziklavárra sajnos nem lehet fölmászni. A Csukás-csúcson rengeteg a kiránduló, köztük brassói magyarok is. Épp ebédidő van. úgyhogy elővesszük az elemózsiát és főzünk egy teát is.
Megkerül Bálint flakonja.
Úton (fotó: Pap Gábor)

Sziklavár II. (fotó: Pap Gábor)

Alakok (fotó: Pap Gábor)

Letekintés a völgybe (fotó: Pap Gábor)

Pletykás asszonyok (fotó: Pap Gábor)

Csukás-csúcs (fotó: Pap Gábor)
Lefelé a sziklák minden fordulással új arcukat mutatják meg nekünk. Az út könnyű, gyorsan haladunk, csak a vizünk fogytán. Áfonyakaszáló helyiekkel találkozunk, akik tápos zsákba gyűjtik a levágott növényt. Mire kellhet nekik? Mielőtt leereszkednénk a Csukást és a Grohotist elválasztó nyeregbe kimászunk a Szfinx nevű sziklára. Élvezzük kicsit a napfényt, aztán befut két helyi túrázó. Van náluk térkép, amin részben rajta van a holnapi útvonal.
Sziklavár, mögötte Zákányos-tető (fotó: Pap Gábor)

Gólem a környező sziklákkal (fotó: Pap Gábor)

Mint egy mesében (fotó: Pap Gábor)

Megvolt a Csukás, meglesz a Grohotis? (fotó: Pap Gábor)
Míg mi a sziklán üldögéltünk végeztek az áfonyások és utolérnek minket. Fejenként két darab 30 kilós zsákot cipelnek. Nem is értem hogyan bírják. Aztán látjuk, hogy a szerpentin tetején ledobják a zsákokat, gurul amíg gurul, majd követik tökön-babon át. Őket sem ejtették a fejükre.
Az út előtti réten egy esztenánál végre van víz. Éppen csak csordogál a forrás, de nekünk elég. A napi terv idáig szólt, de jó két óránk van sötétedésig, megyünk tovább.

Naplemente a forrásnál (fotó: Pap Gábor)
A főút keresztezéséné kukák sorakoznak. Az biztos, hogy ez a leg maciveszélyesebb hely. A megyehatár emlékművére jelzés és nyíl van fetve: Predeal 10 óra. Furcsa lenne, ha lenne továbbra is jelzés ebben az elhagyatott kevésbé látványos hegységben, Wikipedián még románul is csak 1 ondat volt róla. A tíz óra, meg kissé optimista. Na mindegy, lényeg hogy köszönthetjük egymást a méltán híres és közkedvelt Grohotisban. Fürkésszük a sátrazásra alkalmas helyeket, de nem akad. Én a fahatár szélén aludnék szívesen, ha van esztena azt is kipróbálnám. Mire elérjük az első rétet már szürkülik. Ház sehol, van viszont tűzrakó hely és forrás. Maradunk. Fa van bőven, jókora tüzet rakunk. és a vízbőségben megengedünk magunknak egy jeges alvázmosást.

Linkek:
További képek
4nap 4 hegység harmadik nap
Információk Keresztvárról
Csukásról a Wikipedián
Csukás-hegység térkép

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése