2012. december 9., vasárnap

Börzsönyi Vulkántúra 2012.


Börzsönyi Vulkántúra 2012 nagyobb térképen való megjelenítése

2 év kihagyás után Újra Vulkántúra, végre szép havas időben. Némi szerencsétlenkedés és az óra GPS-ének élesítése után 8:20-kor keltem útra. A tempó téli alapozó, max. 146-os pulzus, pótsúlyok nélkül. Taxi-nyiladék közepéig fokozatosan emelem a tempót, ahogy melegszem be. A pulzusmérő izzadásig úgyis össze vissza csipog. Azt meg kell állapítsam, hogy ugyan csúszik a talaj és időnként kifordul a lépésem, de a köves göröngyöket kisimította a hó. Gyalog elkélne a bot. Szépen tipegek fölfele, az emelkedőkön sem engedve a futásból/annak imitálásából (ez is cél volt). Az első nagyobb csoportokat a Kárpát-híd utáni erős emelkedőn érem be. NHH-ra 51 perc alatt érek fel. Kíváncsiságból megnéztem a 2008-as beszámolóm, akkor 47p volt, a vége pedig 5:28, jó időjárás mellett (2009-es legjobb futás rész ideit nem tudom).
A házat épp elhagyta pár futó. A szél már erősen fúj, de igazán a Rakodó után lépi át az ingerküszöböt. Mire Csóvira értek arcom jobb fele teljesen lezsibbad, mint fogorvosnál érzéstelenítés után. A vékony cérnasapka alatt fáj a fejem szél fújta oldala, de nem havazik és nincs köd. A hó itt a legnehezebben futható, de 20 centinél még az összefújt részeken sem magasabb. 
Csóvi előtt érem utol Speróékat. Nem tagozódok be, lejtőn ők sokkal gyorsabbak, ha akarnak úgyis bérnek. Magosfától Fekete-völgyig az elmúlt évek útvonal változatainak keverékét kell követni, a jó jelzettség miatt könnyedén. A panzióban egy zsíros kenyeret és két teát ejtetek foglyul majd Speróékhoz csapódva állok tovább. 
Kövirózsásig a piros sáv kedvező szögben emelkedik, Robival el is lépünk. Fent a gerincen valaki bekapcsolva hagyta a ventilátort, úgyhogy szimmetrikusra fagy a fejem. Jól jött most a vesemelegítő. A köves-göröngyös utat itt is kisimította a hó, ennyivel mindenképp könnyebb. A nehézségek ellenére igyekszem gyönyörködni a tájban, nem egyhamar látok újra havas Börzsönyt. 
Salgó várra való felfutást egy indokolatlanul nagyméretű kidőlt fa akadályozza meg. Elvesztettem a lendületem az átmászásnál, az utolsó 50 métert gyalogolom. Szegény pontőrrel nem cseréltem volna, örülök, hogy hamarosan lehúzódunk szélvédettebb helyre. Pár perccel később már a Magyar-hegyről csörtettünk lefelé Nagybörzsönnyel a háttérben. Robi elől, én pedig lobogok mögötte. Időnk nem valami veretes (nem mintha számítana), de az időjárás sem simogatott minket fostosra. Jól esik a meleg tea, elszopogatok vele egy keményre fagyott m*rsot. Eddig némi izóból és egy szelet kenyérből masíroztam. Robi útnak ered, majd jövök jeligére. Pár pillanattal később Befutott Oli és Speró. Úgy döntök velük tartok, ha csak ennyivel maradtak le, akkor a végét biztos megnyomják. 
Bányapusztáig könnyedén kocogok a letaposott murvás úton, néhol megközelítve a pulzushatárt. 
Fölvágva a susnyásba szétszakadunk, mindenki megy, ahogy tud. Pár lépést itt is gyalogolni kell a csúszós hóban. Kiérve a piros keresztre látom, Robi nincs is olyan távol. NHH-ig szépen felfejlődök. A ház előtt közvetlen beérjük a Lúdtalp-JB-Jakus Béla formációt, illetve Norbit Nem teketóriáztunk sokat, innen a célig hamar le lehet érni. Ismét csak lobogok Robi mögött. Egészen a Taxi nyiladékig tartom magam, aztán  fokozatosan leszakadok. A végén már csak biztonsági játékra megyek, nem vágyok az esésre. A célt 2-3 perccel később érem el. Időm saját mérés szerint 5:19. Minden szempontból remek edzés és évzáró túra!



Linkek:
A túra kiírása TTT-n
A túra honlapja
További beszámolók